I'm running out of places to hide my feelings.
Music: Puskás Peti - Csillagok
Etikán filmet néztünk-volna. A könyvtár előtt várakoztunk tanárnőre,ahol Ms Nyalis (alias Fake Bitch) újrafelhúzott. Szivem szerint leütném,komolyan.De nem rédekel márcsak hónapok kérdése és sosem kell látnom.Hónapok...A dvd csütörtököt mondott,így youtube-on néztük az Iszonyt. (amihez előtte még telefonon meg kellett szerezni a gép jelszavát) Én duplán nem láttam az emberektől olyan jó helyen ülltem,ezért inkább szundiztam picit,úgy is fáradt voltam. Maradtam második,szakkörös matekon is,hogy minek azt nem tudom. Mindenesetre úgy voltam vele,hogy otthon se lenne jobb. Természetesen pont most nem volt névsor olvasás( Murphey törvény #2221467)
Alig bírtam hazavánszorogni,és nagyon fáztam. Hiába húztam fel nyakig ( a vastagabbik) kabátomat,az sem segített. Mikor hazaértem már nagyon remegtem és nem bírtam enni. Írtó nyűgös lettem,és ekkor tudtam,hogy na ez igazi betegség,mert olyankor mindig hisztisebb vagyok.és több szeretetre,ölelésre van szükségem.Felvettem a legvastagabb pulcsimat, nagy nehezen megmelegítettem a kaját,és vártam,hogy apa hazaérjen. Azt reméltem,hogy ő majd segít belémpumpláni egy kis kaját,de ez nem nagyon jött össze. Hosszas keresgélés után megleltünk a lázmérőt,és szerencsére akkor még csak hőemelkedésem volt. Az orvos délután rendelt,de én úgy döntöttem,hogy másnap megyek el,hátha javul a helyzet.
Nos nem javult. Délután ledőltem egy felsőben,pulcsiban (a legvastagabban) és még rajta takaróval,de ennek ellenére is fáztam,és álmos is voltam. Bekuckoltam és bekapcsoltam a tv-t, de nem is váltotttam csatornát,az sem érdekelt mi megy benne. Egyébként az EU parlament ülését mutatták,de nem igazán tudtam figyelni arra,mit mondanak egyedül azt állapítottam meg,hogy a képviselők jelentős hányada bányássza az orrát. Emlékszem még el is aludtam,az étvágyam pedig körülbelül egy -5 ös szinten állt. Alig bírtam magamba nyomni pár falatot,utálom mikor szószerint küzdeni kell a kajával. Vettem egy forró fürdőt,de öt perc múlva fázni kezdtem. Este megmértük a lázamat,és már 38,7 volt. Nagyon rossz éjszakám volt,mert úgy izzadtam,mint kurva a templomban.Tudtam,hogy ez végső soron jó,mert dolgozik a szervezetem,ezért nem is takaróztam ki,csak a kezemet dugtam a végén,mert már nem bírtam.
Másnap nagy öröm volt,hogy nem voltam lázas.Elég korán,7kor kelltem,hogy jó előre odaérjek az orvohoz.. Azt utálom a legjobban,hogy ha várakoznom kell, ezért szeretek első lenni. Gyorsan sikerült összekapnom magam,olyannyira,hogy mikor odaértem, még senki nem volt ott. Mikor bementem bediktálni az adataimat, az asszisztens jól megnézett és azt mondta: "maga tavaly egész évben nem is volt! " Hálistennek,gondoltam magamban. Sajnos hiába tepertem,hogy első legyek nem én mentem be először,hanem egy csaj és az anyukája valami pótfelvételi miatt. Legaláb 20 percig benn voltak. Utána azonban végre sorra kerültem és jött a kellemetlen "hallgatózás". Szerencsére a doki nem írt fel nekem antibiotikumot,csak elsorolta a szokásosat: vitamin,kötpető,torokfertőtlenítő stb... Továbbá azt is mondta,hogy legyek külön szobában,mert fertőzök,ezenkívül igyak hársfateát. (folytatásban TM 4x13 promók)
The worst thing you can do for love is to deny it.
Music: Kat Deluna - Drop it Low
Ma végre valóra válik az álmom. Mármint remélhetőleg. Ugyanis ma lesz az a nevezetes jet scene a Gyilkos Elmékben,amit én már korábban megálmodtam. De tényleg. Nem tudom mondtam e már,még nyáron álmodtam,hogy Hotch és Prentiss beszélgetnek a repülőn a történtekről és Prentiss valamiért szomorú volt. Akkor azt hittem sosem látjuk újra Prentisst és ez álom marad,de most lehet,hogy mégsem....Jaj,nagyon várom a holnapot...Egyébként volt egy másik érdekes álmom is, ebben Adele az egyik legjobb barátnőm volt,és nyaraltam a családdal. Másztam fel egy tengerparti sziklán és akkor hirtelen este lett,az égen pedig sieltek. Bizony...Ezenkívül volt egy saját lakásom is,ahol a szüleim meglátogattak,de később kiderül,hogy csak egy pasi fogadott be,akinek a vállára hajtom a fejem,és véget ér az álom....
Előző hét kedden drága fotósunk még a fiúk haját is belőtte,és az igazgatósági tagokkal is úgy beszélt,ahogy az előző bejegyzésben írtam. Meanwhile,mi kint várakoztunk,és majd megszakadtunk a nevetéstől. Szerencsére nagyjából úgy sorakoztunk fel,ahogy érkeztünk így a középmezőnyben voltam(még így is) úgy négy körül végeztem,utána még bementem anyához a boltba,csakhogy elújságoljam a fotóst,mert egyszerűen muszáj volt kiadnom magamból.
A fotózásban egyébként az nem tetszett,hogy a többiek ott ácsorogtak és ők is láttak mindent. A várakozás is elég rossz volt,annak ellenére,hogy nem is utolsó voltam,és még legalább 10-en voltak utánam. Míg ácsorogtunk egy kicsit bementünk páran a régi tanári dohányzóba. A drága fényképészünk mindenkinek alaposan megbabrálta a haját ami eléggé idegesített,de úgy voltam vele ő tudja. Ráadásul a blúzomhoz is nyúlkált ami már egyenesen zavarba hozott,bár tudtam,hogy nos homokos. Igaz később valaki mondta,hogy felesége is van,mire néztem egy nagyot. Egy nagyon nagyot. De ki tudja,lehet férfi volt előtte *ikszdé* Komolyan,nem hiszem el...(és ácsi akkor minek nyúlkált a felsőmhöz?)
Viszont a pozitívum az az,hogy sok képet csinált,amit gyorsan meg is nézhettünk. Persze meg voltak a szokásos kitekeredős,meg nézek a semmibe pózok,de lettek jók is. Szerda reggel már úgy kelltem fel,hogy elég ramatyul voltam,de úgy voltam vele,hogy csak fáradtság,mert elég későn feküldtem le. Napközben egyre jobban azt éreztem,hogy beteg vagyok,de padtársam azt mondta nem vagyok lázas,így nem mentem haza. Reggel töri órán tanárúr behozott egy doboz süteményt,amit a régi matektanárunk küldött. Istenem de hiányzik. Kérjük őt vissza! Még egy kis levelet is írt,hogy sokat gondol ránk és hasonlók. Mézes krémest csinált,ami nagyon ízlett,annak ellenére,hogy én nem szeretem az ilyesmit.
Tesin megcsináltam 20 ismétlem 20 felülést(olyan padon vagy mi a szösz) ami az ötöst jelentette. Annak ellenére,hogy nem voltam jól,tudtam,hogy ez az egy amit megtudok csinálni,és már régóta szerettem volna megkapni ezt az ötöst. Büszke voltam magamra igen,pláne,hgy egyesek meg se próbálták,és miközben csináltam hallottam,hogy egyesek azt suttogják:" ő,hogy tudja ilyen könnyedén" Igaz az utolsó már nehezen ment,de akkor is; ez az egyetlen sikerélménem ebből a tantárgyból. Miután végeztem le kellett ülnöm,mert nem bírtam állni. Emlékszem még óra elején dobnom kellett egy sárgát,de a ribik egyike sem volt hajlandó kijönni velem mosdóba(ez aznap már a második volt) És természetesen most is szöszi barátnőm tartott velem. Rendes csaj ő csaj ne lenne olyan enrgiavámpír. [folytatásban Cm képek - Kristen edition]
Sometimes love is not enough and the road gets tough I don't know why
Music: Snow Patrol - New York
A hétfői matek órán tanárnő nem zavartatta magát,dogákat javított. Ms Nyalis folyamatosan felhúzott,és úgy tett mintha nem hallaná amit mondok.Társ.ism-en egy elég érdekes témát boncolgattunk,a cigányság kérdését...Bioszon tanárnő mondta,hogy még nem javította ki a dogát,és ekkor egy kicsit megijdetem,hogy felelhetek,de szerencsére amúgy sem írtam volna. Németen tanárnő egyből óra elején felszólított,mivel hangosan rámtört a nevetés. Azt se tudtam milyen feldatot csináltunk,de szerencsére csak olvasni kellett. Tanárnő egyébként egész órán ideges volt,mert sokat bohóckodtunk. Angolon tanárnő nem engedte el csoporttársamat hamarabb,így 2 órát kellett várnia a buszára...Angolos srác mindenféle hülye témával huzakodott elő,hogy beszélgetésre bírja padtársamat.
Otthon mikor felmentem szarbukra az fogadott,hogy osztálytársam kiírta,németből dogát fogunk írni,tanárnő üzente neki. Első gondolatom az volt,hogy csak poén,de később meg is magyarázta meg minden,ezért elhittem. Utólag persze megírta,hogy poénkodott,bár erre számíthattam volna az osztály főbohócától...Kedden fuckton azt vettem észre,hogy idegesít tanárnő,annak ellenére,hogy kedves és ez az érzés korábban nem volt jellemző rám. Szódogát írtunk,és bár pár szót nem tudtam,azért reménykedem. Ezután folytattuk a szavak jelentésének körmölését,és én majdnem elaludtam az unalomtól. Nagyon sok házit,és tanulnivalót kaptunk,de szerencsére én nem fogok írni, (vagy felelni-haha ^^)mivel holnap még nem megyek suliba.
A biosz szokás szerint fárasztó volt,de legalább meglepetésemre ötöst kaptam a dogámra. Németen most kivételesen tudtam a választ amikor tanárnő felszólított. Aznap volt a tablófotózás,ezért elmaradt az osztályfőnöki óra,és filozófiáról is elengedték azokat akiknek fodrászhoz kellett menniük. Igaz egy olyan csaj is eljött aki csak haza akart menni. Mondjuk meg tudom érteni,mert a filozófiának még így sem volt semmi értelme.Csak ülltünk és lestünk ki a fejünkből.Az én fodrászom délelőttös volt,és csak miattam maradt benn tovább. Nem akartam semmi extrát,csak simán beszárítattam a hajamat és úgymond tartósítottam. Durván fél óra alatt végeztem,és utána anyához mentem ebédelni,mert ő közel lakik a fodrászhoz és a sulihoz is. Ott sminkeltem,és ott vettem fel a blúzt is.
Azt mondták kettőre kell visszamenni,de én tudtam,hogy van még időm,mert a lányok maradnak utoljára.Úgy fél 3ra értem oda,és bőven időben voltam,mivel még akkor végeztek a tanárok,és kezdtek a fiúk. A fotós egy elég nos egyedi figura volt,bárki első nézésre azt mondaná,hogy homoszexuális. Általában felül kigombolt "érdekes" ingekben,és hegyes orró cipőben nyomul,ezért is lepett meg,hogy most pólót vett fel. A legdurvább a beszéde,és a hangja. Végig úgy beszélt,hogy szióka,csajszikák,fogacska. Ezenkívül olyanokat is mondott:hogy rakjunk ide egy kis hajacskát, pasifogó nézés,de a legjobban az tetszett mikor kijött és mondta,hogy szájfényezzünk jó alaposan,mert ő azt szereti ha csillog,az jobban mutat a képen.Ezek után mondanom sem kell,mindenkinek őszinte volt a mosolya a képeken...[a folytatásban pár kép és egy Simon interjú]
I'm bulletproof, nothing to lose
Music: Titanium - David Guetta ft. Sia
Kettőkor végert ért a disco,és mi utána átmentünk egy másik helyre.Én főleg azért mentem,mert meg akartam nézni a helyet. Nem voltam még ott és amúgy sem gyakran járok ilyen helyekre...Ingyen lehetett bemenni,de szerencsére a tömeg csak utánunk jött,bár így is alig tudtunk leülni,és sokan voltak. Négyesben mentünk,én a két ribi,meg az ex-ex pasi,aki szerzett nekünk ülőhelyet egy kanapén. Én ülltem szélen és mellettem két hapsi üllt,akik megnéztek. Különösen az egyik,de én nem küldtem vissza jelzéseket. Inkább a többi embert figyeltem,és rájöttem,hogy ilyen helyeken jobban szeretek lenni,mint monduk discoban,pont azért mert itt jobban fürkészhetem a többieket. Persze jó pasik itt sem nagyon voltak,de hát tudjuk,hogy az egy kihalófélben lévő faj.
Itt már eléggé untam magam,mivel csak ülltünk,és volt mellettünk egy ultra kurvás csaj(bocsánat,de tényleg) aki apró pink szoknyában,80 méteres csillogó magassarkúban,és 120 méteres pink körmökkel hódított. Ezzel még nem is lett volna semmi bajom,de rajta csüngött egy srác,aki "helyzetet" akart,a csaj pedig kérette magát. Mármint pff,ugyanmár csajszi,látszik rajtad,hogy kib*** könnyű préda vagy,ne játszd már az agyadat.(már ha van olyanod) Az ilyesmi eléggé irritál,ráadásul padtársam és az ő nyolc a hatodikon expasija is összemelegedtek,szóval eléggé lement a hangulat. Éppen ezért mikor ők még tovább akartak állni,egy másik hely felé(Ms Nyalis természetesen hűen követte padtársamat) én húztam haza,és nem érdekelt milyen magányos pszichopata ragadhat el űtközben,csak ágyba akartam dőlni.
Elég érdekes volt hazafele jövet...Komolyan mondom életem egyik legfurcsább és legmisztikusabb élménye volt. Ugyanis a város tejesen ki volt halva,de ezt a szó legszorosabb értelmében képzeljétek el,mint a filmeken. Sehol egy teremtett lélek,még autók sem jártak,csak az ördögszekér hiányzott. Ilyen különleges hangulatban téptem hazafele,és nem volt más csak a lépteim kopogó visszhangja. Körbenéztem a teljesen kihalt,lélektelen "szellemvárosban" és azt kívántam,bárcsak hoztam volna fényképezőgépet,vagy valamit. Bár lehet akkor is csak zúztam volna haza,mert ez az egész ugyanakkor egy kicsit félelmetes is volt. Az jutott eszembe,amikor régebbem Pesten voltunk színházban és egy órára el voltunk engedve. Kicsit elveszettek voltunk kicsit eltévedtünk,de mégsem volt félelmetes,mert körülvett a sok ember. Igaz a között a sok ember között sok bűnöző és kétes alak is lehetett,de mégsem volt olyan rémisztő,mint a teljes némaság.
A városháztéren,az utcácon semmi.A legdurvább az volt,amikor az úton átsiettem,mert konkrétan lefeküdhettem volna a zebrán,akár órákig is...Persze nem volt,minden ilyen idilli,ugyanis a "vigalmi negyed" közelében,még elkezdett követni egy részeg alak.Szerencsére annyira részeg volt,hogy menni se tudott rendesen. Nagyon örültem mikor végre hazaértem,másnap már jó korán felkeltem a korgó gyomrom miatt. Hétfőn rövidített órák voltak,valami értekezlet miatt,de még így is hosszú volt a suli. Nyelvtanon megint nekünk kellett számokat mondani feleléskor, és folytattuk a gagyi tételek írását.Óra végén volt egy elég érdekes hármas szemezés én-angolos srác-és padtásam-között. Szegény srác nem tudja mit akar. Matekon annak ellenére,hogy meg tudtam oldani az egyenleteket,nem mentem ki,mert minek. Egyszerűen nincs motivációm. /folytatásban mentalist 4x14 promo képek/
Keep on dreamin, even if it breaks your heart
Music: Andrew Belle - Sky's Still Blue (L)
Bocsi,ha újabban megint elmaradozok a bejegyzésekkel,de ez most azért van,mert beteg vagyok. Itthon ülök,gyógyulgatok,ha van erőm gépezek,de főleg csak döglök. Szóval nézzétek el ezt nekem.....
Pénteken töri órán pont úgy esik a szög,hogy rálátok angolos srácra,és ahogy tanár áll,szinte lehetetlen kikerülni,hogy ránézzek. Aznap nem is igazán tudom,miért,főleg öntudatlanul,próbáltam felkelteni a figyelmét,ami sikerült is. Ahogy már írtam suli után anyával vásároltam egy kicsit. Kozmetikumok,mobiltartó(mivel jó alaposan megkarcoltam az érintőképernyős mobilomat) és anyának egy farmer. Este szórakázni indultam,és apa mikor este hazaért megkérdezte hova megyek. Kisminkelve,kiöltözve,10kor...nos nem is tudom..csónakázni,mit gondolsz? Egyébként bár ne is indultam volna el,lehet jobban járok. Jött a két ribi haverja is,akit nem bírok és persze egyből azzal kezdődött a történet,hogy el kellett tüntetni a megvett üveg Jägert. Természetesen én nem sokat ittam,már csak azért sem, mert nem szeretem a kisérőnek hozott Cappyt. Ami viszont megragadta a figyelmemet,az az ég. Gyönyörű volt,látszottak a csillagok,és a sejtelmes hold is. Ezeket néztem megbűvölve,néha még forogtam is hozzá.
Szerencsére most eljutottunk a célállomáshoz,én az anyától kapott topban mentem,és igen,csinos voltam. Persze ez senki másnak nem esett le,vagy ha igen,nem nagyon adták a tudtomra. Az "ellenörző csávó" azt kérdezte 31? beletelt egy időbe,mire leesett,mit akart.nem, 21-én születtem,de épp most nézted meg a személyim....Ezt a "bulit" a suli rendezte,magyarán mindenféle nyikhaj alak megfordult. Ezzel még nem is lett volna semmi,baj de még egy másik fiú haver is megjelent,aztán még egy,és rámásztak a két "könnyű prédára"míg én középen egyedül toltam. Ráadásul mindenből kihagytak,egymás között sugdolózdak.
Ebből nekem hamar elegem lett,és azt mondtam lépek. Ki akartam hívni padtársamat,de ő "túl elfoglalt volt" így Miss Nyalissal mentem. Előtte még fél órát dekkoltam a ruhatárban. Kimentem és csak ott álltam vagy fél óráig és próbáltam kitalálni mi legyen. Itt sz@r volt,de még haza se akartam menni,mert akkor magyarázkodnom is kellett volna,és amúgy sem szerettem volna egyedül hazamenni .Tudtam,hogy semmi nem történik velem,de én néztem a Gyilkos Elméket szóval.... Végül kijöttek a két ribivel járó pasik is,mindenki körbeállt és idegesített.Mi baj van,menjünk vissza.Csak bulizni akartak és csajozni,valójában le ese tojtak.Mindegy végül visszamentem,hogy minek azt nem tudom. Mindkét ribin csüngött egy pasi(vagy kettő) de azért én próbáltam magamra koncentrálni. Mikor visszamentem,megint állhattam sorba a ruhatárnál,és ráadásul újra fizetni kellet.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
