�n nem tudom mi van Salingerben, de mikor a k�nyveit olvasom, olyan �rz�sem van, mintha t�nyleg ismern�m az �r�t, �s kicsit bel�lem is �rna. Ebben lehet sokaknak nincs semmi k�l�n�s, de �n m�g nem voltam �gy egyetlen �r�val sem. A Zabhegyez�r�l is az a v�lem�nyem, hogy �nmag�ban t�nyleg nem nagy sz�m, de valahogy m�gis megfogott valamit, valamit, amit sokan �reztek tin�dzserkorukban, �s semelyik m�sik k�nyv nem tudta �gy visszaadni. Salinger egyszer�en, de m�gis sz�pirodalmi m�don �r. 
A Franny �s Zooey-van kapcsolatban m�sra sz�m�tottam, el�sz�r is arra, hogy k�t l�nyr�l van sz�, de t�vedtem. Hossz� le�r�sok vannak benne, de valami�rt m�gsem �reztem �gy, hogy unalmas lenne. Maga a cselekm�ny nem nagy kunszt, s�t.. de ahogy meg van �rva, a p�rbesz�dek, �s mindenekel�tt a jellemek miatt lesz remek ez a m�. A Glass csal�d minden tagja �rdekes �s h�s-v�r figur�nak hat, egy �letrajzi filmben azt hallottam, hogy a szerepl�k mind Salinger altereg�inak tekinthet�k, amit�l m�g �rdekesebb sz�momra a dolog. 
�s ezut�n a k�nyv ut�n is, mint a Zabhegyez�n�l, valahogy ihletett �llapotba ker�ltem. B�r terjeng�sen, de j�l van megfogalmazva az eg�sz, viszont az is furcsa volt, hogy fejezetek, s�t m�g bekezd�sek se nagyon voltam a sztoriban. Viszont �ppen ez�rt olvastatja mag�t, mert csak nem hagyod abba egy dial�gus kell�s k�zep�n, �s egy�bk�nt is m�r kiv�ncsi voltam, mi baja van Frannynek. 
Ami igaz�n �lvezetess� tette sz�momra a k�nyvet, az a filoz�fiai �s vall�si szemelv�nyei. Tudtam, hogy Salinger �let�ben megtal�lta mag�nak a keleti vall�sokat, de azt nem tudtam, hogy ez m�r ebben a k�nyvben is megjelenik. �s a kereszt�nys�gr�l is fontos �s elgondolkodtat� k�rd�seket vet fel, amikre nem is sz�m�tottam, mert ugye ez a Zabhegyez�ben m�g nem �gy volt, de pont emiatt tetszett a k�nyv a filoz�fus lelkemnek. Neh�z megmondani, kiknek aj�nlott ez a m�, mert nem biztos, hogy akinek a Zabhegyez� bej�tt, ez is tetszeni fog, mert ez nehezebb, kicsit m�s jelleg�bb m�.